Az agy optimális állapotának fenntartása az élet során a hosszú élettartam és egészség elérésének, megőrzésének legfőbb eszköze. Az egészséges agyi állapot káros hatásokkal (például túlzott alkoholfogyasztással) könnyedén rombolható bármely emberi életszakaszban. Melyek a legveszélyeztetettebb időszakok az élet során, és milyen összefüggések vannak a mértéktelen alkoholfogyasztás és az agy teljesítménye között?
Az optimális agyi állapotot az American Heart Association nemzetközi egészségügyi szervezet úgy határozza meg, hogy „az adott életkorú emberek átlagos teljesítményszintje, amely mentes az ismert agyi vagy egyéb szervrendszeri betegségektől…”. Hogy melyik életkorban milyen agyi állapot számít sztenderdnek, tehát mindig az ugyanolyan korú emberek átlagához viszonyít. Az eltéréseket felfelé vagy lefelé ehhez képest vizsgálják, a betegségektől kezdve a különböző életmódból adódó káros hatásokig.
Az agy és a túlzott alkoholfogyasztás összefüggéseinek szempontjából az életszakaszokon belül a The BMJ brit orvosi folyóirat új kutatása szerint* három fő intervallum emelkedik ki, melyekben a jelentős alkoholfogyasztás különösen ártalmasnak bizonyul. Ezek a következőek:
1. a magzati időszak (a fogantatástól a születésig),
2. a késői serdülőkor (15-19 éves korig) és
3. az idősebb felnőttkor (65 éves kortól)
Az említett periódusokban az alkohol növelheti a környezet káros hatásainak való kitettséget, ami gátolhatja a hosszú távú fejlődést, állapot fenntartást.
1. A magzati időszak – Alkoholfogyasztás a terhesség alatt
Globálisan a várandós nők kb. 10%-a fogyaszt alkoholt, de Európa meghaladja ezt az átlagot is. A várandósság alatti erős alkoholfogyasztás magzati alkoholszindrómát okozhat (amiről bővebben itt írtunk: https://alkohol.info.hu/magzati-alkohol-szindroma/), ami az agy térfogatának széleskörű csökkenésével és kognitív károsodással jár. Magyarországon évente kb. 300 csecsemő születik ezzel a betegséggel. Az eredmények szerint azonban a terhesség alatti alacsony vagy mérsékelt alkoholfogyasztás is jelentősen összefügg az utódok gyengébb pszichológiai és viselkedési eredményeivel.
2. A késői serdülőkor – Alkoholfogyasztás a serdülőkor alatt
Az európai fiataloknak, valamint a magas-jövedelmű országok serdülőinek több mint 20%-a alkalmi, úgynevezett „binge drinker”, vagyis rohamivó. A tanulmányok szerint ezeknél a fiataloknál csökkenő agytérfogat, gyengébb fehérállomány-fejlődés (amely esszenciális a hatékony agyi működéshez) és kisebbtől közepesig terjedő kognitív hiányosságok jelentkeznek.
3. Az idősebb felnőttkor – Alkoholfogyasztás 65 éves kor felett
A kutatás kiemeli, hogy az idősebb generációnál a mértéktelen alkoholfogyasztás az egyik legjelentősebb faktor, mely hozzájárul a demencia és társbetegségei kialakulásához, összehasonlítva más egészségügyi kockázati tényezőkkel (pl. magas vérnyomás). A szerzők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy ebben a korban a mérsékelt alkoholfogyasztás is okozhat agytérfogat csökkenést.
A különösen veszélyeztetett életszakaszokon kívül a megváltozott demográfiai trendek is fokozhatják a túlzott alkoholbevitel káros agyi hatásait. Ilyen trend például az, hogy a nők mérték terén is sokszor hozzák férfitársaik kapacitását, még akkor is, ha a szervezetük -egyszerűen a kisebb tömeg miatt – nem képes, vagy nem úgy képes az extrém mennyiségű alkohol feldolgozására. Hasonló trend az elmúlt időszak okozta bezártságból adódó szorongás alkohollal való csökkentése. A kutatók rávilágítottak tehát arra, hogy a tudatos alkoholfogyasztási elveket (mind egyéni, mind jogszabályalkotói szinteken) olyan szemszögből is érdemes nézni, hogy a túlzott fogyasztás által a leginkább veszélyeztetetté az emberi agy válik.
