Bár a generációkutatók munkássága is bizonyítja, hogy az eltérő korosztályok számos téren különböznek egymástól, az egyöntetűen jellemzi a mindenkori tinédzsereket, hogy előtérbe kerül életükben a saját közösséggel, barátokkal való kapcsolódás, a szórakozásra való igény… ezek együttes folyományaként pedig sokszor az alkoholfogyasztás. Abban viszont persze korszakonként tapasztalható különbség, hogy milyen formában, milyen trendek mentén történik mindez.
A mintegy százezer európai fiatal bevonásával végzett ESPAD-kutatás[1] négyévente méri fel a 9-10. osztályos diákok alkohol- és szerfogyasztással kapcsolatos szokásait, vélekedéseit. A legfrissebb, 2019-es adatok alapján látjuk, hogy átlagosan 13 éves kor környékén fogyasztanak a mai tinédzserek először alkoholt, de a diákok 11%-a már 10 éves kora előtt túl van ezen az élményen. A megkérdezett fiatalok közel felének már legalább egyszer volt része 16 éves korára részegségben és/vagy nagyivásban[2]. A grafikonok görbéje egyre magasabbra ível – az európai átlaghoz képest a magyar tizenévesek körében kiemelkedően – az italozás mennyisége és gyakorisága terén. Az európai tinédzserek közül a magyarokat érinti leginkább a nagyivás.
A 2020-as évek jellemző tendenciája az esti buli előtti alapozás, ami annyit tesz, hogy akár egyedül, akár barátokkal legurul pár pohár ital otthon, egy jellemzően olcsóbb árfekvésű kocsmában vagy egy szórakozóhelyre menet az utcán. Az alapozás legtöbbször alkalom a binge drinkingre, azaz a rohamivásra, amikor 1-2 óra alatt 4-5 egységnyi italt (1 egység = 10 gramm szesz) fogyasztanak a részegség gyors elérése érdekében. Mivel a mielőbbi bódultság, kontrollvesztés a cél, ilyenkor jellemzően magasabb alkoholszázalékú italfajtákat választanak a fiatalok. Az alapozás során vett italt viszik általában magukkal a buli helyszínére (hacsak nincs a beléptetésnél biztonsági szolgálat a külső helyszínen vásárolt italok elkobzására). A szórakozóhelyen sokan már egyáltalán nem fogyasztanak további italokat, mert aránylag jóval magasabb áron érhetőek el, mint a boltokban. A mostani tinédzserek partikultúrájára jellemző az is, hogy egyre későbbre tolódik a kezdési időpont: éjfél előtt ritkán kezdődnek bulik, ahonnan átlagosan hajnali 4-6 között érnek haza.
A mértéktelen alkoholfogyasztás, főként egy, az alkohollal még csak ismerkedő fiatal szervezetre nagy terhet ró: az egészségügyi kockázat nemcsak a belső szerveket érintő azonnali hatásban mutatkozik meg, hanem minél hamarabb kezd el egy tinédzser alkoholt fogyasztani, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nála a későbbiekben „alkoholhasználati zavar”, vagyis addikció. Nem beszélve arról, hogy a test és a tudat fölötti kontroll csökkenése miatt emelkedik a bántalmazás (pl. kifosztás) vagy a baleset esélye. Illetve mindezekről könnyen elterjedhet kompromittáló képes, videós lenyomat a közösségi médiában.
A mostani tizenévesek már az internet uralta korban születtek, így joggal feltételezhető, hogy jóval magasabb szintű a nyilvánossággal kapcsolatos tudásuk és tudatosságuk az őket megelőző generációkhoz képest. Akkor mégis miért végződhet rosszul egy buli egy mai tinédzser számára?
Azért, mert őket is sok olyan hatás éri, amelyekkel nehezen küzdenek meg, és alkalmasabb eszközök, megküzdési mechanizmusok hiányában, vagy épp az otthoni rossz mintát követve ők is az italhoz fordulnak megoldásért. Az esetleges családon belüli konfliktusok mellett küzdhetnek tanulmányi teljesítménykényszerrel, szociális kapcsolataik válságaival, továbbtanulási nyomással, megélhetési kérdésekkel. Ráadásul ez az a korosztály, amelyik személyiségfejlődését, formálódó szociális életét jelentősen érintette a pandémia és annak következményei. Emellett szoronghatnak globális katonai és gazdasági konfliktusok hírétől, illetve nagy számban érinti őket a klímaszorongás is. Ezek miatt gyakran kimondott cél a mértéktelen ivás eredményezte kontrollvesztés; előfordul, hogy a fiatalok éhgyomorra, vagy elenyésző mennyiségű étel után isznak alkoholt. Az ezzel okozott tüneteket pedig már csak utólag, a buliból hazafele, egy hajnali street food elfogyasztásával igyekeznek tompítani.
A felelőtlen alkoholfogyasztást okozhatja ugyanakkor az egyéni határok ismeretének hiánya is. Sok tinédzser nem kap otthonról semmiféle irányelvet az italfajták keverésére, sem az elfogyasztott mennyiségre vonatkozóan. Az alkohollal épphogy ismerkedve eleinte izgalmasnak tűnhet számukra a kísérletezés, ami gyakran eredményez mértéktelen italozást – pedig főként egy fiatal szervezet esetében még nagyon alacsony szintű az alkoholtolerancia.
Sokan pedig, ha konkrét irányelveket nem is, de káros alkoholfogyasztási mintát kapnak a családból, ami nagyban valószínűsíti, hogy a gyerek ezt fogja követni, amint nála vagy a közösségében fókuszba kerül az ital mint téma. Ez pedig valójában már kisgyerekkortól esedékes lehet, hiszen láthat példát koccintásra családi eseményen, szembe jöhet a téma online és offline felületeken, bolti vásárlások alkalmával, filmek formájában is.
Épp ezért szülőként a legfontosabb, hogy ne hagyjuk magára a gyereket ezzel a témával: lásson példát a mértékletes, felelősségteljes italozásra, és az alkoholfogyasztás témáját mindig a gyerek korának megfelelően kezdjük el bevezetni, beszélgetni vele róla. Ezt már 8-10 éves korban érdemes elkezdeni, mert a legfrissebb kutatások szerint átlagosan 13 éves kora körül fogyaszt először alkoholt egy mai tinédzser, míg 11%-uk már 10 éves kora körül vagy korábban ivott már szeszes italt.
Fontos, hogy az otthoni edukáció részei legyenek a felelős alkoholfogyasztást érintő praktikus tudnivalók: kapjanak információt arról, hogy a kellemetlen, egészségkárosító és/vagy veszélyes következmények elkerülése érdekében érdemes az italozást összekötni étkezéssel, folyamatos hidratálással, az egyéni toleranciát megismerve lehetőleg egy alkoholfajtánál maradva, alkoholfogyasztás esetén a silány minőségű italok helyett inkább a megbízható előállítótól származó, minőségi termékeket preferálva. Emellett olyan egyéb praktikus tanácsokkal is jó, ha ellátjuk a tinédzsereket, hogy hogyan juthatnak haza hajnalban, kit hívhatnak, ha bármi baj van, a bulik másnapján milyen módon tudják segíteni a szervezetük mihamarabbi regenerálódását.
Fontos üzenet lehet akár a megelőző kommunikációban, akár a gyerekünkkel már megtörtént felelőtlen italozás kapcsán beszélgetve az élményekről és a tanulságokról: a mértéktelen alkoholfogyasztás, bár sokszor egy közösségi program része, valójában elszigetel, és egy nagyon rövid, koccintásnyi időn kívül magányos tapasztalás, egyénileg viselendő következményekkel.
[1] ESPAD.org: http://www.espad.org/sites/espad.org/files/2020.3878_EN_04.pdf
[2]A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a következőképpen definiálja a nagyivókat: „Nagyivónak számít az, akinek az alkoholfogyasztása már hatással van a fizikai és szellemi teljesítőképességére. Kezdenek kialakulni az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható hosszútávú nem kívánt hatások, illetve megjelenik a tolerancia is, vagyis több alkohol elfogyasztása szükséges ugyanazon hatás kiváltására. Emellett romlani kezdenek az egyén szociális kapcsolatai és munkában megmutatkozó tevékenysége is. Amennyiben az illető folytatja alkoholfogyasztását nagy az esélye annak, hogy tartós egészségkárosodás alakul ki, illetve hogy alkoholbetegsége súlyossá válik.”
