Az elmúlt években az egy hónap alkohol nélkül programok olyan kihívássá váltak, mintha valaki maratont akarna lefutni: megerőltető feladat, melyre testben és lélekben is készülni kell. A lemondásért cserébe kompenzációként viszont sokan úgy gondolják, hogy az év hátralévő részében a túlzott jutalmazás sem probléma. De hova vezethet ez a fajta hozzáállás, a jojó effektus, és hogyan kell okosan bánni az alkohollal a hosszútávú egészségmegőrzés érdekében?
A brit Sussexi Egyetem vizsgálatában* azt olvashatjuk, hogy a résztvevők egy hónap italmentesség után képesek voltak csökkenteni a korábban átlagosan bevitt alkoholmennyiséget. Emellett 10-ből 9 ember a pénzspórolásról, 7 ember az alvás javulásról, 5 fő pedig fogyásról számolt be. További pozitívum, hogy az alkoholfogyasztás visszafogása javítja az inzulinrezisztenciát, a májfunkciókat és a vérnyomást – áll a BMJ szaklap egyik cikkében**. Fontos hozzátenni azonban, hogyha ezek az értékek eredetileg is súlyosabbak voltak, akkor az egy hónapos szünet nem biztos, hogy érdemi változásokat hoz.
Szakemberek szerint a ’sober month’, azaz józan, vagy alkoholmentes hónap lényege, hogy tudatosítsa a felhasználóban a túlzott fogyasztás kockázatait, egyúttal segítsen megtalálni a középutat. Ha valaki például az utóbbi évek népszerű trendjei alapján novemberben vagy januárban nem fogyaszt alkoholt, de utána visszatér a régi, berögzült szokásaihoz, nagy valószínűséggel nem lesz képes tartós változásokat elérni. Ennek egyszerűbb módja a heti szintű „józan” nap, vagy napok tartása – ez egy kisebb, kevésbé drasztikusnak tűnő, így könnyebben kivitelezhető módja lehet a változtatásnak.
Összességében az alkoholmentes időszak megtanít relaxálni, szórakozni másnaposság nélkül, javítja az egészségminőséget és hozzájárul a mértékletesség kialakításához.
*https://www.sussex.ac.uk/news/all?id=47131
**https://bmjopen.bmj.com/content/8/5/e020673
