Máshogy isznak-e alkoholt a mai fiatalok, mint nagyszüleik? Milyen fogyasztási szokások, média és társadalmi hatások jellemzik a különböző generációk szokásait? Minderre hogyan hat az alkoholról elérhető tudás és prevenció? A hazai alkoholfogyasztás generációs sajátosságairól beszélgettünk Dr. Bereczki Enikő generációkutatóval. Videóinterjúnk a cikk végén elérhető.
Az alkoholfogyasztás mint szokás, generációkon átívelő magyar hagyomány?
Magyarországon az alkoholfogyasztás nagy történelmi hagyományokra tekint vissza, és ez hatással van a társadalmi érintkezésekre, szokásokra is, ami generációkon is átível. De azt is látni kell, hogy minden új generációnak vannak új attitűdjei: akár az értékrend, akár a médiafogyasztás befolyásolhatja az alkoholfogyasztást. Az is érdekes, hogy nagy íróink regényeiben is megjelenik az alkoholfogyasztás, például Móricz Zsigmond Rokonok című regényében, ami minden középiskolásnak kötelező olvasmány. Itt például teljesen természetes része a társadalmi érintkezésnek, hogy előveszik a pálinkát, isznak, koccintanak. Nem feltétlenül negatív kontextusban ábrázolja az alkoholfogyasztást, hanem mint, ami része annak, hogy összejönnek az emberek, a társadalmi érintkezésnek teljesen természetes velejárója. Ugyanakkor olvasmányélményeink során találkozhatunk negatív színben is az alkohollal, például az Árvácskában, vagy akár Jókai regényeiben, amikor a „sírva-vigadó” jelentekben látjuk azt, hogy valaki bánatában földig issza magát, vagy akár nagyobb tivornyákat ábrázolnak, ahol szó szerint vedelik az alkoholt. Miért alakult ez ki?
Ma egy olyan példa nélküli helyzetet élünk meg a 21. században, hogy 6 különféle generációnak kell együtt élnie a családokban, kezdve a legidősebb veterán vagy csendes generációtól a VR-szemüveges alfa generációig.
Mit nevezünk generációnak?
Ha generációkról beszélünk, nagyon fontos meghatározni egyáltalán azt, hogy mit is értünk generáció alatt. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a kronológiai egyidejűség az elegendő meghatározás. Azonban egy magyar származású szociológus, Mannheim Károly, aki külföldön Karl Mannheimként vált ismertté az 1920-as évek végén meghatározta a generáció fogalmát, és ez a definíció a mai napig használatos. Mannheim azt mondta, nagyon leegyszerűsítve, hogy nem elég a kronológiai egyidejűség, hanem meg kell nézni azt a miliőt, amiben az úgynevezett „formatív” éveiben egy generációba tartozó emberek sokasága felnőtt. Azt, hogy mi volt jellemző arra a korszakra, társadalmilag, politikailag, gazdaságilag, kulturálisan és technológiailag is akár. A formatív évek pedig azért fontosak, mert a gyermekkorban, fiatal korban a személyiség és az identitás alakulóban van, és ezek olyan meghatározó események, amelyek alakítják az ő generációs karakterisztikáját.
Alkoholfogyasztás és a veterán generáció
Szerencsére ma a hosszabb átlagéletkor miatt hosszabb ideig élünk, úgyhogy családjainkban velünk élnek gyakran a veterán generációba tartozó ükszülők, dédszülők, nagyszülők is, akik 1945 és 1925 között születtek. Egy nagyon szívós, kitartó nemzedékről van szó, aki sok társadalmi megrázkódtatást élt meg és állt fel ezekből. Az első világháborúban és a második világháborúban a katonák nem fogyaszthattak alkoholt, de mégis azt lehet látni például, hogy az első világháború után megnövekedett az alkoholfogyasztás, vélhetően a traumák feldolgozása miatt is.
Nagyon érdekes, hogy az 1900-as évek elején, tehát a veteránok szüleinek idejében már kialakult Magyarországon egy Alkohol Megelőző vagy Alkohol Tiltó Egyesület, ez jól mutatja azt, hogy voltak alkoholproblémák már a századelőn is. Azért alakult meg ez az egyesület, hogy védje főként a nőket, a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekeket az alkoholfogyasztás túlkapásaitól.
Alkoholfogyasztás és a boomer generáció
A veterán időkhöz képest a szocializmus alatt nagy változások történtek. A baby boomerek generációjának az 1946 és körülbelül 1964 között születetteket nevezzük. Maga a kifejezés amerikai, de nálunk is megfigyelhető, ha nem is gazdasági, de népességszámot érintő „boom”, például a Ratkó-korszak intézkedéseinek köszönhetően. Az amerikai hippi kultúrával szemben nálunk azokat a fiatalokat, akik túlzottan feltűnősködtek, vagy fellázadtak a rendszer ellen, huligánoknak nevezték. Emiatt a fiatalok abban az időben talán óvatosabbak voltak, az önfeledt szórakozás csak akkor jelent meg, amikor már puhult a diktatúra. A nők is munkába álltak, megjelent a GYES, GYED intézménye is, amikor hosszú éveket töltöttek otthon. A magány nagyon fojtogató volt ebben az élethelyzetben, és azt lehetett látni, hogy sok nő az alkoholhoz nyúlt. Általában szégyen volt és titkolni kellett, és tovább nehezítette a helyzetet, hogy nem voltak megelőző kampányok, nem volt információ arról, hogy hova lehet ilyenkor fordulni.
A szocializmuson belül a 60-as 70-es években volt még egy nagyobb megugrás a fogyasztásban, olyannyira, hogy a nyolcvanas években bevezették azt, hogy délelőtt nem szabad alkoholt inni, hogy legalább a munkahelyre ne ittasan érkezzenek meg az emberek.
Alkoholfogyasztás és az X generáció
Körülbelül a ’65 és ’79 között születetteknek a nemzedékét nevezzük Magyarországon a rendszerváltók nemzedékének, mert itt ez volt az a nagy nemzedéki, fiatalkori meghatározó megtapasztalás, hogy elavultak a korábbi rendszer érvényei és gyorsan alkalmazkodni kellett az új rendszer szabályaihoz. Akkor már megnyíltak a határok, jobban lehetett utazni, és különlegesebb italokat lehetett külföldről behozni. Koktélbárok, éjszakai bárok nyíltak, másfajta szórakozóhelyek lettek, ahol változatosabb alkoholos termékeket is lehetett fogyasztani. Számukra nagyon fontos az anyagi jólét, a presztízs, és a presztízstermékek: itt már nem mindegy, ha alkoholt vett, milyen palackkal lehetett büszkélkedni az otthoni bár részeként. Valamennyivel egészségtudatosabbak már, mint a megelőző boomerek, de a megküzdési stratégiáknál itt is megjelenik az alkoholfogyasztás.
Hogyan hat a média a boomer és az X generációra?
Az idősebb generációk médiafogyasztására az jellemző, hogy inkább a tévé a nappalik királynője még mindig. Emellett régi magyar filmekben az is megjelenik, hogy munkahelyen isznak az emberek. Ha jól emlékszem, még a Linda nevű sorozatban is van munkahelyi koccintás, ünneplés. Én személyesen is emlékszem még gyermekkorom ikonikus sorozatára, a Dallasra, de ha a hazai Szomszédokra gondolunk, ott is volt egy masszívan alkoholista mellékszereplő, Janka néni, aki nagyon jól bemutatta, hogy milyen nagy probléma a családokban az alkoholizmus. Aztán azt lehetett látni, hogy Janka néni, akit a zseniális Pásztor Erzsi jelenített meg, mémesült és felkerült zömében a Facebookra is, különféle vicces képek formájában.
Alkoholfogyasztás és az Y generáció
Az Y generáció, vagy más néven millenniumi nemzedék, az 1980 és körülbelül ’95 között születetteknek a generációja már máshogy viszonyul az alkoholhoz, mint a korábbi nemzedékek, bár azt el kell mondani, hogy az elsődleges szocializációs közeg, a család, a neveltetés hatása azért megmarad, ugyanakkor ők már kritikusabban gondolkodnak. Ami nagy változás, az az információhoz való hozzáférés, ők kezdték el fiatal korukban használni az internetet, a közösségi médiát, az Iwiwet, majd a Facebookot és így tovább. Ezáltal ők olyan információkkal találkoztak elég korán, amire a korábbi generációknak nem volt lehetősége. Akár az alkoholfogyasztás káros hatásaival is találkoztak – ez is elindított náluk egyfajta tudatosságot. Illetve a szülőknek és nagyszülőknek a negatív tapasztalatai vagy akár negatív példája is hatott abban, hogy ők máshogy akarják ezt csinálni.
Alkoholfogyasztás és a Z Generáció
A Z generáció az 1996 és 2009 között születettek nemzedéke, tehát a legidősebbek ma 28-29 évesek, a legfiatalabbak 15 évesek.
18 éves kor alatt nem lehet legálisan alkoholt fogyasztani, bár ezt sokan azért igyekeznek kijátszani, de ez nem generációs sajátosság, ez korábban is így volt. Az emberek ebben az életkorban kezdenek el érdeklődni az alkoholfogyasztás iránt. A felnőtté váláshoz való közeledésnek egy része az, hogy ki kezdett már el alkoholos italt fogyasztani, illetve a bulikba is becsempészik ezeket az italokat. Az emberek ugyanazokon az életszakaszokon mennek át, és az életszakaszokat jellemző természetes kríziseken, attól függetlenül, hogy éppen milyen generációba tartoznak.
Z generációra azt mondják, hogy ők kevésbé lázadnak, inkább konformistábbak, inkább hajlamosak arra, hogy egyetértsenek a szüleik értékrendjével. Miért van ez így? A családban kevesebben vannak, kevesebb Z generációsnak van például testvére, többen élnek egyszülős családokban és ilyen módon a kötődés is sokkal erősebb. A szülők is igyekeznek csodálatos gyermekkort teremteni számukra és sokszor nehéz lavírozniuk az autoriter és a demokratikusabb nevelési elvek között és emiatt lehet az, hogy vagy túlóvják őket akár az alkoholfogyasztástól is, és emiatt később találkoznak az alkoholfogyasztással.
Van egy nagyon érdekes tendencia a Z-generációnál, ez a binge drinking, vagyis a rohamivás. Amikor belekerülnek egy olyan helyzetbe, ahol mondjuk kortárs csoport nyomására isznak, akkor nehezebb a mértéket felállítani és akkor az alkoholmérgezés veszélye is fennállhat, annyira sok alkoholt fogyasztanak.
Egészségtudatosabbak lettünk?
Az Y és a Z generáció is már egészségtudatosabb, mint az X vagy a Baby boomer vagy a Veterán generáció. Fontos számukra az, hogy foglalkozzanak az egészségükkel. Több mentális kihívással találkozik a Z generáció és az Y generáció is, mint a korábbi nemzedékek. Olyan problémák is megjelennek, amik eddig még nem: online bullying, sexting és így tovább a közösségi médiával együtt, ami újabb mentális terheket róhat a fiatalokra, ezért kiemelt figyelem kellene, hogy irányuljon a mentális egészség megőrzésére. Magyar egyetemisták körében készült egy felmérés, és azt lehet látni, hogy nagyon rossz mentális állapotban vannak. Ami megrázó, hogy a megküzdési stratégiáik sem kellően szofisztikáltak, megfelelőek, ugyanis a közösségi médiahasználat az első megküzdési stratégia, ezt követi az evés, majd az alkoholfogyasztás.
Hogyan hat az újmédia az Y és Z generációra?
A közösségi médiában látnak olyan tartalmakat, amiben megjelenik az alkoholfogyasztás. A közösségi médiában is be szokták mutatni az ittas élményeiket és a kisebb közösségekben sokszor akár menőnek is számít az, ha valaki posztolt már erről képet vagy videót. Ez általában 16 éves korig jellemző, aztán miután átestek ezen, azt lehet látni, hogy egyrészt meggondoltabbak is, akár a saját negatív tapasztalatok, a visszajelzések, vagy akár a videóikkal, online képeikkel való visszaélések miatt jobban meggondolják, hogy milyen buli képeket tesznek fel a közösségi médiára. Azt lehet látni, hogy az influenszerek számukra etalon figurák, akikkel úgynevezett paraszociális kapcsolatban vannak. Ők már napi szinten kapcsolatban vannak velük, és az influenszerek az életüknek az olyan intimebb területébe is bepillantást engednek, mint akár az alkoholfogyasztási szokások. Akiket követ, az egészen biztos, hogy meghatározó lesz az ő alkoholfogyasztási szokásainak az alakulására is. A mai fiataloknál a digitális függőségek is megjelentek nagy kockázatként, 2022-ben a WHO a digitális és a videojáték-függőséget be is vette a klasszikus biológiai függőségek listájára.
A közösségi média megjelenésével egy sokkal átláthatóbb, transzparensebb világban élünk, és a fiatal generációknak erre van igényük: hogy legyünk őszinték, mondjuk el, hogyha valamivel van problémánk, vagy akár a negatív tapasztalatunkat is osszuk meg, hogyha abból okulni lehet. Ez mindenképpen hasznos, hogy már nincsenek olyan tabuk, akár alkoholfogyasztás tekintetében sem, és családokban is talán egyre több az őszinte kommunikáció, amire rendkívül nagy szükség van ahhoz, hogy a gyerekek, a fiatalok, a felnövő új nemzedék ne kerüljön bele a túlzott alkoholfogyasztás a csapdáiba.
