Hogyan segíthet a józan kamasz egy ittas társaságban? A szülők és fiatalok számára egyaránt hasznos tippekért Koós Judit r. őrnagy, bűnmegelőzési-áldozatvédelmi referenst kérdeztük.

Egyéni preferencia, tűrőképesség, aktuális fizikai-érzelmi állapot – ez csak pár ok, ami miatt előfordulhat, hogy egy kamasz úgy dönt társaságban, hogy nem iszik alkoholt. Ha olyan baráti körrel megy el szórakozni, ahol legalább egyvalaki mértéktelen alkoholfogyasztásba kezd, hogyan látja, milyen szerepbe kerül ennek hatására a társaság józan tagja? Mit élhet meg belül? Hol húzódnak a felelőssége határai ebben a helyzetben?

 

Egyáltalán nem egyedi eset, hogy ilyen döntést hoz az éppen bulizó kamasz társaságból valaki.

Sokféle oka lehet, ami miatt ezt az utat választja. Le kell szögezni, hogy többszörösen nincs könnyű helyzetben, aki így dönt. Részben, mert szembe kell nézzen a szűkebb-tágabb társaságának az értetlenségével, hogy miért döntött így? Miért ezt az utat választotta, holott nem ez a trendi, nem ez az elfogadott, a megszokott. Ahhoz erőteljes meggyőződésre van szükség, hogy ki tudjon állni és meg is tudja tartani ezt az álláspontját mindvégig. Sok információ, esetleges tapasztalatok (saját, vagy más családtag negatív példái stb.) kell ahhoz, hogy kialakítsa és következetesen ki is álljon e mellett az általános trendekkel szemben álló álláspont mellett.

Jellemzően a társaság józan tagja lesz az, aki a lerészegedett, kontrollvesztett barátját felügyeli. Ő az, aki vigyáz rá, óvja a szórakozási idejük hátralévő részében minden rá leselkedő veszélytől. Egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen a tudatmódosult személy viselkedése kiszámíthatatlan, ő maga óvatlan, elővigyázatlan, esetenként ellenálló a jóakarójával szemben is. Nehéz dilemma elé állítja a józan segítőt az is, ha rosszul lesz az illető, mert nem könnyű eldönteni, mi az a pont, amikor már nem elég az ő segítsége, ennél több kell, akár mentőt kell hívni. Ez is óhatatlanul az ő felelőssége lesz.

Ez eléggé fárasztó szerepkör, és a segítő számára odalesz ezáltal az önfeledt bulizás, a szórakozás, amiért valójában eredetileg ő maga is ment.

 

Legtöbbször a (mértéktelen) alkoholfogyasztás van a különféle prevenciós programok fókuszában, pedig egyre több fiatal dönt a felelős alkoholfogyasztás vagy a teljes józanság mellett. Míg a szülői tanácsok jellemzően az ittas és a másnapos állapot kezeléséről szólnak, kevesebb szó esik a józan segítői szerepről. Szülőként milyen módon lehet erre jól felkészíteni a kamasz gyereket?

 

Nem könnyű a józan segítő szerepe semmilyen helyzetben sem. Nehéz feladatot, felelősséget vállal magára. Kritikus helyzetben döntést hozni, hogy mi legyen az éppen rossz állapotban levő részeg, berúgott barátjával. Egyáltalán meddig az ő felelőssége vigyázni rá? Mit válasszon egy szórakozóhelyen, ahova ő is bulizni ment, hogy jól érezze magát: őrizze, kísérgesse, felügyelje azt, aki felelőtlenül túlitta magát, és rossz állapotba került? Vagy inkább bulizzon?

Ezek adott esetben nagyon komoly dilemmát jelentenek a józan segítő számára. Mindezekről jó, ha előre tud beszélni otthon a szülő a gyermekével, és segíti őt például azzal, hogy hogyan válasszon társaságot. Jó döntés, ha olyan társasággal megy el bulizni, akiket ilyen szempontból is már jól ismer, hogy tudnak felelősséggel bánni az alkohollal, és nem kell negatív meglepetésekre számítania tőlük.

 

Ha a morális szinten túl a helyzet praktikus oldalát vizsgáljuk: mikor szükséges beavatkoznia a józan személynek? Milyen konkrét lépéseket tud/érdemes tennie, hogy segíteni tudjon az ittas állapotban lévő(k)nek egy baráti társaságban?

 

A felelősségérzet természetes módon megjelenik egy gyerekben. Ez még akkor is így van, ha nem az ő baráti köréből kerül valaki bajba túlzott alkoholfogyasztás miatt.

Azt jó, ha tudja, hogy mik a lehetőségei. Hogyan lehet/kell segíteni egy túlzottan ittas embernek. Például vizet adni neki, pihentetni, levegőre vinni, megakadályozni, hogy folytassa az alkoholfogyasztást. Érdemes tudnia, hogy mik az esetleges alkoholmérgezés jelei: lelassult, elnyújtott beszéd, lassult pulzus, verítékezés, hányás, ingadozó, szélesléptű járás, eszméletvesztés.

Ezek felismerése azért is fontos, mert jellemzően csak akkor szoktak mentőt hívni az ittas emberhez, ha már beáll nála az eszméletvesztés. Holott az alkoholmérgezés már korábban bekövetkezik.
Egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt nem szabad magára hagyni, esetenként nem is elég mellé egyetlen személy, aki felügyeli. Lehet, hogy ellenáll, agresszíven viselkedik, nehezen megfékezhető. Vagy a hányás, visszanyelés miatt nem szabad hanyatt fektetni, egyáltalán fekvő helyzetben hagyni. Mindezekről jó, ha van előzetesen információja a fiatalnak. Kell, hogy tudja, hogy – mivel akár életveszélyes helyzet is előállhat – nem lehet magára hagyni az ilyen állapotban lévőt.

 

Minden helyzet más, mégis levonhatóak bizonyos általános következtetések, tanácsok. Milyen helyzetben tudja elképzelni, hogy érdemes közbeavatkozni/megkísérelni segíteni ismeretlen személynek? Hogyan lehet ezt jól csinálni?

 

Ha nagyon a végleteket nézzük: akkor, ha eszméletlen állapotban van, vagy szemmel láthatóan nem tiszta a tudata annyira, hogy észlelje a körülötte levő dolgokat, nem lehet magára hagyni. Segíteni kell, hogy biztonságban legyen. Előállhat olyan egészségügyi állapot (hányás, visszanyelés, kiszáradás, alkoholmérgezés), ami életveszélyes lehet.

Az öntudatlan személy a bűnözők számára is kitűnő célpont, kifoszthatják, elveszik az értékeit, iratait, esetleg kidobják a szórakozóhelyről, magára hagyják a közterületen, ahol még inkább ki van téve sokféle veszélynek. Ezt nyilván meg kell előzni azzal, hogy mentőt kell hívni hozzá, és megvárni, amíg az megérkezik. Esetleg szülőt, barátot, egyéb ismert hozzátartozót értesíteni a helyzetről. Vagy amennyiben teljesen idegen személyt találnak ilyen kitett állapotban, akkor a rendőrség segítségét kell kérni, ez esetben ők jogosultak ruházatátvizsgálásra, személyi okmány keresésére a beazonosítás érdekében. Ilyenkor a hozzátartozók értesítése is az ő dolguk lesz.

 

Mikor tanácsos inkább nem közbeavatkozni? Ha személyesen nem is lép kontaktba az ittas állapotú ismeretlennel, milyen segítési lehetőség áll még ekkor is rendelkezésre egy kamasz számára (ha veszélyben érzi a másik embert és/vagy mindenképp segíteni akar)?

 

Lehet, hogy agresszív, mindenkivel ellenséges fellépést tanúsít az ittas állapotban levő személy. Alkatilag sokkal erősebbnek tűnik, mint a segítő. Fontos megérteni, hogy ilyenkor esélytelen a beavatkozás, minden jószándék ellenére is. Külső segítséget érdemes inkább kérni. Sok szórakozóhelyen van biztonsági szolgálat.  Az ő aktív közreműködésükkel esélyesebben fel lehet lépni. Ha nincs ilyen, akkor a hely üzemeltetőjét, jelen lévő személyzetét kell segítségül hívni, mert jó eséllyel van erre protokolljuk, hogy hogyan oldjanak meg ilyen helyzeteket.

 

A hasznos gyakorlati tanácsok után milyen javaslata van a kamaszok szülei számára: hogyan érdemes megközelíteni a témát, milyen légkört teremtve lehet hatékonyan átadni a fiataloknak ezeket az információkat? Hogyan tud a szülő segíteni abban, hogy gyereke számára minél jobban beépüljenek ezek a tanácsok?

 

Bizony a hogyan sem mindegy; a tálalás lehet a záloga a szülői jó tanácsok ignorálásának vagy épp hosszú távú beépülésének.

Ilyen témáknál egy jó megközelítés, kezdeményezés lehet, ha a szülő arra teremt apropót, hogy a saját fiatalkori élményeiről meséljen. Bizonyára van a tarsolyában olyan történet, amiből ki lehet indulni: vagy saját magáról, vagy a baráti köréből, vagy csak egy helyzetről, aminek valamilyen mértékig részese volt. A kamaszok, akik amúgy is nagyon kritikusak a szülőkkel szemben, bizonyára szívesen hallanak olyan esetekről a szüleik vonatkozásában, ahol döntéseikkel esetleg nem éppen álltak a helyzet magaslatán. A negatív példa is sok tanulságot hordozhat. A gyerek hangulatát is jól oldja, nyitottságra és őszinteségre sarkallja, ha azt hallja, hogy a szüleinek vagy baráti körének is voltak botlásai fiatal korukban.

Ha ráadásul ezt még poénos, humoros formában is tudják elmesélni, az bizonyára még jobban megragad a fiatal emlékezetében is. Esetleg ő maga is így viszi tovább a sztorit saját barátai számára.

Tanulási folyamatnak ez egy jó út lehet, hogy „tanulunk a más hibájából”, mi nem így csináljuk.

 

Zárásként vannak esetleg olyan útravalói a témában, amelyek egyaránt hasznosak és beépíthetőek minden kamasz számára, kerüljenek akár a józan, akár a mértéktelen alkoholfogyasztó szerepébe?

 

A különféle alkoholoknak nagyon eltérő a fogyasztóra gyakorolt hatása. Az a fiatal, akivel erről szülei beszélgetnek, könnyebben tud helyes döntést hozni és az alkoholfogyasztást elkerüli a bulihelyzetben is, sőt tanácsával segítheti a tájékozatlanabb társát, hogy ő se sodorja magát bajba.

Azt is jó, ha tudják, hogy milyen egyéb körülmények befolyásolják az alkohol hatását. Például gyógyszerek, fáradtság, stresszes állapot, betegség, éhség, aktuális napi vízfogyasztás stb.

A mértéktartás úgy érhető el, ha ezekkel tisztában vannak. Itt szintén sokat segíthet a szülők példája. Milyen tapasztalataik vannak a különböző alkoholokkal kapcsolatban? Mikor, mit, mennyit érdemes/szabad választani? Jó példák lehetnek erre a családi ünnepek, baráti összejövetelek – mit tapasztal otthon a gyerek? Ha ezzel a szülők jól tudnak bánni, biztonsággal állíthatják példaként a gyermekeik elé is ezt a magatartást.

Ezen kívül a sör-, bor-, pálinkafesztiválok is olyan helyzetek, amelyek éppen azt hivatottak közvetíteni, hogy a mértékkel fogyasztott alkoholnak van/lehet helye a felnőttkorúak életében.