Európában a közúti balesetek mintegy negyedét okozza az ittas vezetés. Hazánkban ez az arány jóval alacsonyabb, azonban még mindig sok az ittasan okozott baleset. Utánajártunk az ittas vezetés biológiai és pszichológiai folyamatainak.
Mértékek és megítélések
Magyarországon a törvény szerint a járművezetéshez megengedett véralkoholszint 0‰, azaz semennyi, zéró. 0,5‰ alatt szabálysértésnek számít, amiért pénzbírság és az ittasság mértékének megfelelően 6-11 büntetőpont jár. Efelett már bűncselekménynek számít, amiért bevonják a jogosítványt. A kockázatoktól függetlenül is a társadalom alapvetően elítéli az ittas sofőröket mondván, hogy felelőtlenek, agresszívek és veszélyesek lehetnek. Ezzel párhuzamosan mégis vannak, akik úgy gondolják, hogy „1-2 ital nem árt”, azaz néhány pohár után még egyáltalán nem gond a volán mögé ülni.
Milyen pszichológiai és biológiai folyamatok játszódnak le az emberekben, amik az ittas vezetésig való eljutást megelőzik? Miért jutnak el mégis az ittas vezetésig, ha józanul tisztában lennének vele, hogy rossz döntést hoznak éppen? És hogyan segíthet elkerülni a spontán rossz ötleteket az önismeret?
Vészcsengő, önkontroll és rátanulás
Sokan lehettünk már tanúi annak a jelenségnek, amikor az egyébként józanul ésszerűen gondolkozó, intelligens emberek ittas állapotban kínos vagy buta szituációkat teremtenek.. De mi történik ilyenkor az agyban, ami ilyen kellemetlen cselekedeteket idézhet elő? A Missouri Egyetem tudósai egy kutatásukban az alkohol agyi aktivitására gyakorolt hatását vizsgálták. Megállapították, hogy az alkohol eltompítja az agy „vészcsengőjét”, ami figyelmezteti az embereket, ha hibáznak, ennek a következménye pedig a teljes önkontroll elvesztése is lehet. Így fordulhat elő, hogy a veszélyérzetünk csökken és ezzel párhuzamosan a kockázatvállalási hajlandóságunk pedig növekszik. Ezek a negatív hatások különösképpen veszélyesek, ha valamilyen oknál fogva, ittasan szeretnénk a volán mögé ülni…
Az alkohol hozzávetőlegesen 20 perc alatt szívódik fel maximálisan a véráramunkban (ez egy átlagolt idő, ami hosszabb is lehet többek között a fizikai és egészségi állapottól függően is), ily módon minden egyes belső szervünk működését befolyásolja. A látótér beszűkül, a távolság és sebesség reális becslése romlik és a mozgáskoordináció, a reflex, a reakcióidő szintén rosszabbodik. Az agyban az érzékszervi információkra, a gondolkodásra, az izmok mozgatására, az emlékezetre, az érzelmekre is mind hatással van.
Egon Stephan, a Kölni Egyetem tanszékvezető pszichológiaprofesszorának kutatása alapján fény derült arra, hogy fontos szerepe van az ittas vezetésben az úgynevezett rátanulásnak is. Ez a folyamat úgy kezdődik, hogy az első alkalommal, amikor valaki alkohol befolyásoltsága alatt ül volán mögé akkor felettébb óvatos, körültekintő, szigorúan betartja a közlekedési szabályokat és inkább a kis mellékutcákban igyekszik hazaérni autójával. Amennyiben sikeresen hazatért baleset vagy büntetés nélkül, azt pozitív visszajelzésnek éli meg, így megerősítve ezt a viselkedést. A következő alkalmakkor fokozatosan egyre kevésbé lesz körültekintő és biztonságra törekvő: „ha eddig sikerült ezután is fog, megy ez nekem” alapon. A szankciók elmaradását pedig saját képességeinek tulajdonítja.
Öntudatosság és az alkoholfogyasztási szokások
Turanszky Edina klinikai szakpszichológus arról számolt be, hogy az ittas vezetők utánképzési csoportjaiban sokszor hangzik el az a mondat, hogy: „Józanul sohasem vezetnék ittasan”. De akkor mégis milyen indíttatásból ülnek emberek volán mögé alkoholfogyasztás után? Fontos, hogy legyünk tisztában a józan énünkkel és az ittas énünkkel is egyaránt. Mi az, amit az alkohol esetleg a felszínre hozhat, vagy éppenséggel elnyomhat? Vagy mi az, amit biztosan nem tennénk meg józanul, viszont alkoholos befolyásoltság alatt gondolkozás nélkül is akár? Kulcsfontosságú továbbá, hogy előre tervezzünk és szervezzünk. Így sokkal nagyobb eséllyel kiküszöbölhetjük az esetleges botlásokat vagy spontán rossz ötleteket. Például, ha tudjuk, hogy egy összejövetelen alkoholt szeretnénk fogyasztani, akkor hagyjuk otthon az autót, így esélyünk sem lesz felelőtlen és rossz döntést hozni.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy akik felelőtlenül ittasan vezetnek, azok alapvetően is felelőtlenek az életük minden más területén is? Nem feltétlenül. Bárki dönthet úgy, hogy ittasan ül a volán mögé. Lehet bármilyen korú, nemű, lehet bármi a szakmája vagy élhet bármelyik társadalmi rétegben. Thomas Wittig német pszichológus kutatásából derült ki, hogy a hangsúly inkább azon van, hogy milyen alkohol fogyasztási szokásokkal rendelkezik az illető. Azok, akiknél előfordul, hogy ittasan vezetnek, általában jóval több alkoholt fogyasztanak, mint azok, akik nem ülnek italozás után a volán mögé. Továbbá a kutatásban résztvevők közül, akik ittasan vezettek, sokkal fiatalabban kezdtek el alkoholt fogyasztani, mint azok, akik nem vezetnének alkoholos befolyásoltság alatt.
Mi jelenthet még visszatartó erőt az ittas vezetés ellen? Egyértelműen a nevelés. Azok, akik olyan családi közegben nőttek fel, ahol egyáltalán nem volt jellemző a mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve az ittas vezetés, rájuk általában sokkal inkább jellemző lehet a tudatosság és a mértéktartás.
Forrás:
https://www.sciencedaily.com/releases/2011/09/110901135030.htm
