Pár hete már kiürültek az iskolák (érettségin túl), befejeződött a vizsgaidőszak is (a szorgalmasok és/vagy szerencsések megkapták a diplomát), és ha valakit keresünk a munkahelyén, sok esetben automata e-mail válaszol: szabadságon vagyok, majd jövök. Így aztán jól lehet közlekedni a városban (ettől persze még nem kevesebb a bosszankodás az utakon) és még késő délután is van friss kenyér. Szóval van a nyárnak számos jó hozadéka, de bizony, mint mindennek (van, vagy), akár lehet kellemetlen oldala is. De, miről is szól a nyár és a szabadság?
Az egyik legfontosabb része a nyárnak, a jó idő, a másik a kötetlenség érzése, amely a lelket szárnyra kapja. Kortól, nemtől függetlenül átéli ezt mindenki már a tavasz közeledtével, és ez az érzés párhuzamosan erősödik a hőmérséklet valamint a nappalok hosszának növekedésével (talán nem is 24 óra egy nap). Sokkal intenzívebbé válik a tervezés és a várakozás. De mitől függ az, hogy ősszel (is) szívesen emlékezzünk vissza a nyári élményekre? A jó tervezéstől, a felelős magatartástól, a kellemetlen élmények lehetőség szerinti megelőzéséről. Szűkítve a nyár által „veszélyeztetettebbnek” tekintett célcsoportot a 14 – 35 éves ún. fiatal korosztályra, azt tapasztaljuk, hogy bármerre néznek (nézünk), mindenhonnan ömlik rájuk a hívó szó, ezért rögtön álljunk is meg a fesztiváloknál. Vannak anyagilag elérhető és elérhetetlen fesztiválok, vannak az előzőekkel összefüggésben trendi és kevésbé trendi helyek, vannak zenei és vannak művészeti találkozók. Hogy végül ki és hova jut el, azt nem tudjuk, de az egészen biztos, hogy mindegyik fesztiválon lehet (nagyon) jó és (nagyon) rossz élményeket gyűjteni még akkor is, ha ez utóbbit általában mindenki szeretné elkerülni. De mit is jelentenek a fesztiválok? Lehetőleg szünet nélkül, napokon keresztül légy része az adott rendezvénynek (heti jegy – olcsóbb), egyél – igyál (olcsó piával alapozunk még kint), tombold ki az egész évi feszültséget menő, de leginkább lenge cuccokban, minimum vágyódj, de ha teheted, inkább vedd meg a VIP belépőt is, találkozz (és szelfizz) menő arcokkal, facebook-on adj hírt folyamatosan magadról, és ne feledd az instát sem stb.
Mindezt bírni, bírni, bírni kell (anyagilag és fizikailag), hogy aztán (kipihenten = hulla fáradtan) a páratlan élményekről beszámolhass a fesztiválon kívül rekedt környezetednek. Ha ezen is túl vagy, zárd magadra az ajtót és értékelj őszintén! Erre vágytam, erre vártam? Valóban én voltam ott, vagy csak az alteregóm? Ha jó volt, akkor rendben van – jó az élmény is. Mi van akkor, ha nem is volt annyira jó, vagy egyáltalán nem volt jó? Ez egy nagyon fontos kérdés a következő fesztivál (nyaralás) előtt! Mitől függ az, hogy én jól érezzem magam? Könnyen el lehetne intézni azzal, hogy menj jó helyre, jó társasággal. De azért ez nem ilyen egyszerű. Könnyen leírják az embert, ha bizonyos területeken nem veszi fel a fonalat. Idén az egyik legnépszerűbb (aki az elitbe tartozik, annak állítólag ezen kötelező részt venni) fesztiválon 170 ezren lazultak. Szó szerint. A lazulás már általában elkezdődik (olcsóbban) kint. Van, akinek itt véget is ér a várva várt bulizás – túltolta. Van, aki beér, folytatja a bulizást és folytatja az ivást is a szinten tartás érdekében. Aztán van, aki ezt is túléli, és van, aki idő előtt befejezi. Az ivást, mert kidől és a bulizást, mert kidőlt. Ez a nap már tönkrement…
Mi, prevenciós szakemberek éppen azt szeretnénk elérni, hogy egyik nap se menjen tönkre. Félreértés ne essék, ez nem az élvezetek teljeskörű tiltásáról szól. A mai kor és mai fiatalok igényeihez alkalmazkodva arra törekszünk, hogy adott helyzetben a legjobb döntést hozza meg mindenki, legyen szó evésről, ivásról, viselkedésről stb. „Használd az eszed!” – ez a kulturált alkoholfogyasztás egyik legfontosabb alappillére. Évszaktól, helytől, társaságtól függetlenül mindig legyen bekapcsolva a személyi riasztó. Nem igaz az, hogy nyáron többet lehet inni. Vízből igen, de alkoholból nem! Az alkohol szervezetre gyakorolt hatása, ugyanúgy ahogy télen is, nyáron is nagyon sok mindentől függ. Üres gyomor, fáradtság, idegállapot, napszak, betegség és még sorolhatnánk. Mindenki elsősorban magáért felelős. Ha ismerjük határainkat és használjuk a józan (!) eszünket, jó eséllyel elkerülhető a baj. És ebbe még egy-egy kisebb baleset is belefér – de az legyen a tanulás, az okulás és a tapasztalatszerzést követő megfelelő hasznosítás folyamata. Ésszel iszom: ünnepekkor, buliban, évfordulón, diplomaosztón, születésnapon, örömömben és bánatomban. Meglepő lehet, de vonatkozik ez mindenféle italra (bármily furcsa, vízből is túl lehet tölteni a szervezetet!).
Visszatérve a megelőzéshez: nem tudunk mindenki mellé őrző-védő kíséretet biztosítani és erre nincs is semmi szükség, de arra talán van esély, hogy üzeneteink elférjenek mindenkinek a farzsebében, amely üzenetek bírják a mosógépet, az esőt és a koszt is. Talán még nem későn, de a nyárban már nyakig elmerülve, a fesztiválok dübörgése közepette az ész hangsúlyozásával, és az üzenetek közvetítésével kívánunk mindenkinek jó nyarat –, hogy aztán legyen mit mesélni…
- július
